A román határnál fekvő Kereki nevét egy Szent László-legendából eredeztetik. A 15. század végén Corvin János, majd az Ártándiak birtoka volt. Később Bocskai a birtok várát igazi erődítménnyé alakította, és a település lakóit kiemelte a jobbágysorból. A 16. században a lakók áttértek a református hitre. A Bocskai-várkastélyt a 18. században építették át.

A Bocskai- vár Nagykereki büszkesége, nagy múltú építmény az idők során többször cserélt gazdát, akik lakóépületként használták. A II. világháború alatti években azonban már csak gazdasági célt szolgált, pusztulása ezután kezdett fokozódni. A 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a sarokbástya maradványait is elhordták. A falu kezdeményezésére 1959 és 1962 között az Országos Műemléki Felügyelősség helyreállította. Azóta a védett épületben kapott helyt a községi könyvtár, és a Bocskai korát felidéző múzeumi kiállítás.

Nagykerekiben az egyetlen műemléki épület a 18. századi gótikus eredetű református templom, mely mai alakjában 1970-ben késő barokk stílusban épült. Érdekessége, hogy harangja kezdetben egy a templomtól külön felépített haranglábon zúgott, majd 1837-ig bádogsüveges tornyot építettek a hajóhoz. Az Úr asztala 1838-ban készült el copf stílusban. Orgonáját 1903-ban építették.

Nagykereki és környéke természeti értékekben igen gazdag. A közeli természetvédelmi területek bőven kínálnak látnivalót.

A település autóval megközelíthető a 4- es számú útról a 42-es számúra letérve Pocsaj felé haladva. Vasúton a Debrecen- Nagykereki vonalon közelíthető meg.

E-mail: nagykereki.hivatal@gmail.com