Hajdúdorog 9281 lakosú város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság északi részén. A legkorábbi régészeti leletek a rézkorból kerültek elő területéről, több Árpád-kori falu nyomát is megtalálták határában. Mezővárosi rangot 1639-ban kapott, így lett egyike a hét történelmi hajdúvárosnak. A központjában álló templom, a Görög Katolikus Székesegyház, Hajdúdorog legfontosabb látnivalója. A város országosan is kitűnik túlnyomó többségben lévő görög katolikus felekezetével, ezért is lett az egyház püspöki székhelye 1912-ben. Jelentős építészeti értéket képvisel az 1660-as években épült árkádos városháza. A 2000-ben megnyitott Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház kiállításain Hajdúdorog múltjának emlékeivel ismerkedhetünk meg. Érdemes felkeresni a város 64,5 °C hévíz táplálta strandfürdőjét is.

A város történelmi-régészeti emlékeit, néprajzi értékeit, egyháztörténeti kincseit a Helytörténeti Gyűjtemény óvja, és kiállításokon mutatja be. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét.

Tehát a régészeti leletek tanúsága szerint már a rézkorban is lakott hely volt. Erre utal a város határában talált rézbalta, ami Kr.e. 2300-2000 körül készült. Dorog első okleveles említése 1301-ből származik.

A városban olyan jelentős képzőművészeti alkotások láthatók, mint a Jákob küzdelme az angyallal, a 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek, a Hajdúk kútja, a Bocskai lovas szobor, a Római zarándoklat, a Görög Demeter mellszobor és a Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla

Hajdúdorog lakossága hagyomány- és vendégszeretetével gazdag élményt nyújt - a húsvéti pászkaszentelésen, a város napján, a Szállást keres a szentcsalád programon - az idelátogatóknak.

Web: www.hajdudorog.hu

E-mail: onkormanyzat@hajdudorog.hu