Kedves vendégeink!

Hajdú-Bihar megye 82 települése – kis falvak és nagyobb városok – örömmel várja a hozzánk érkezőket.
Bízunk benne, hogy vendégeinket megérinti az alföldi táj szépsége, a falvak, kisvárosok sokszínűsége. Hol szép történelmi épületek, hol természet alkotta csoda nyűgözi le az erre járókat. Az előbbire példa lehet Berettyóújfaluban az Árpád-korban épült Herpályi templomrom, az utóbbira pedig a külföldön is ismert és csodált Gúthi-erdő.
Megyénk messzeföldön híres gyógyvizeiről. Már nem csak Debrecenre és Hajdúszoboszlóra gondolhatunk, ha a gyógyvizek áldásos hatására vágyunk. Számos kisváros fürdője is várja a gyógyulni és pihenni vágyókat pl.: Püspökladány, Hajdúnánás, Nádudvar és Hajdúböszörmény.

Sok jó okunk van arra, hogy megyénkbe csábítsuk!

Látogasson el hozzánk, fedezze fel e vidéket, és vigye jó hírét az alföldi vendégszeretetnek!

Rácz Róbert

a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke
 

Hajdú- Bihar megye

Hajdú-Bihar megye az ország negyedik legnagyobb megyéje, 1950-ben Bihar magyarországi részének és Hajdú vármegyének az egyesítésével, illetve néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település hozzácsatolásával jött létre. Hajdú-Bihar megye Budapestről gépkocsival az M3-as, az M35-ös autópályán, a 4-es főúton, illetve vonattal, és repülővel közelíthető meg.

Hajdú-Bihar 6 211 km2-es területét észak-keleten a homokbuckás Nyírség déli tája, a különleges Hajdúság, nyugaton és észak-nyugaton a festői Hortobágy és a Borsodi-ártér, míg délen a Berettyó-Körösök kistájai alkotják. A megye meghatározó szerepet tölt be a kelet-magyarországi térségben. Székhelye Debrecen, mely évszázadokon keresztül táplálta az Alföld és a Tiszántúl tudományos, kulturális életét. A cívis városnapjainkban is a keleti országrész gazdasági, szellemi, kulturális központja, a turisták kedvelt célpontja.

A gyógyító termálvíz

Hajdú-Bihar megye egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a gyógyító hatású termálvíz. A megyében több településen gyógyfürdő, (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány, Nádudvar) és termálfürdő (Balmazújváros, Hajdúdorog, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Polgár, Tiszacsege) várja a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket. A gyógyvízre épülő egészségturizmus keretében évről-évre egyre több turista érkezik a megyébe. Az ásványi sókban gazdag, 60-70 Co-os vizű, télen-nyáron üzemelő gyógyfürdők igen jó eredménnyel gyógyítják a mozgásszervi betegségeket, a műtétek utáni sebeket és a meddőséget. A Magyarországon egyedülálló, debreceni Aquaticum mediterrán élményfürdő, valamint a hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Aquaparkja, mely hazánk első csúszdaparadicsoma, különleges kikapcsolódást kínálnak a vendégek számára. A pihenést, felüdülést, kényeztetést biztosító, minden igényt kielégítő wellness-szállodák között mindenki megtalálja a számára megfelelőt.

A puszta

Hajdú- Bihar megyében található a világon egyedülálló, páratlan természeti értéket képviselő Hortobágyi Nemzeti Park, Magyarország legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja. A magyar puszta különleges, ritkaságokban gazdag állat- és növényvilágára, néprajzi értékeire, pásztorhagyományaira évente több százezer vendég kíváncsi. A Hortobágy végtelen rónaságán tett sétakocsikázás és lovaglás páratlan élményt nyújt. A pusztai kirándulások keretében őshonos állatfajokat és ritka növényeket ismerhetünk meg. A puszta lovasprogramokkal: versenyekkel és bemutatókkal várja az érdeklődőket. A szabadon legelésző szürkemarha gulyák, rackanyájak, mangalicakondák még ma is láthatók. Az ősszel vonuló darvak harsogó tömege, a még szinte érintetlen szépségű természet különös élménnyel ajándékozza meg az erre utazókat. A nemzeti park, mint Európa legnagyobb nyílt legelőtája 1999 decemberétől kulturtáj kategóriában a Világörökség részévé vált. Ez a cím még inkább megerősíti a puszta egyedülálló kultúrtörténeti és természeti értékeit, melyek a Hortobágyot a magyarság egyik féltve őrzött nemzeti kincsévé avatják. A Hortobágy mellett különleges természeti kincsünk az Ohat határában elterülő alföldi őstölgyes és a szépséges Gúthi-erdő éppúgy, mint a debreceni Erdőspuszták vagy a Fancsikai tavak.

Műemlékek

Hajdú-Bihar megye nyolcvankét települése számos egyedi és értékes látnivalót kínál a turisták számára. A polgári Kálvária domb, a Gúthi Vadászház, a herpályi monostorrom, vagy a XIII. századi nyíracsádi templom, mely a megye legrégebbi egyházi építménye, éppúgy fontos kulturális örökség, mint a híres debreceni Nagytemplom vagy a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd, mely Európa leghosszabb kőhídja. Páratlan szépségű a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonosztáza és a debreceni Déri Múzeumban látható, világszerte híres, nemzeti jelentőségű Munkácsy trilógia.
A megye múltját őrző múzeumok, tájházak értékes helytörténeti gyűjteményeknek adnak otthont. Emellett számos képzőművészeti gyűjtemény és alkotótábor gazdagítja a megye kulturális életét. Az észak-alföldi régió kapujában, az M3-as autópálya polgári leágazásánál az M3 Archeopark fogadja a térségbe érkezőket. Az öthektáros, többfunkciós régészeti- és pihenőpark a tájegység paraszti építészetének hagyományait és a környéken feltárt értékes régészeti leleteket mutatja be. Emellett számos szabadidős tevékenységre is lehetőséget nyújt, és fontos állomáshelye lesz a konferenciaturizmusnak. A régió kapuja egyértelműen kínálkozó kiindulási pont Hajdú-Bihar természeti és turisztikai értékeinek megismeréséhez. A megyében több mint kétszáz országosan védett műemlék található. A műértők és a laikusok számára egyaránt érdekesek és értékesek az Európában egyedülálló, négyezer évvel ezelőtt emelt földpiramisok a kurgánok, és az Árpád kori templomromok (a herpály, zeleméri és a gúthi rom). Létavértesen a vízi vágóhíd, Monostorpályiban a „Tubus“ magtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon az Árpád-kori református templom, Püspökladányban a Szent-Ágota-híd, Hortobágyon a Kilenclyukú híd, a Nagycsárda és a Pásztormúzeum várja az érdeklődőket. Debrecenben számos műemléket tekinthetnek meg az idelátogatók. Ezek közül a legismertebbek a Református Nagytemplom, a Megyeháza, a Városháza, az Aranybika Szálloda, a Debreceni Egyetem főépülete, valamint a Déri Múzeum.

Népművészet

Hajdú-Bihar megye népi iparművészete sokszínű és rendkívül gazdag. Az évszázadok során kikristályosodott népi kultúra megőrzésének, ápolásának Hajdú-Bihar megyében szép hagyományai vannak. Ma is élő mesterség a fazekasság, az ősi fekete kerámia készítése Nádudvaron, és a mézeskalácsos mesterség Debrecenben, Hajdúböszörményben. A megye határain túl is ismert és híres a furtai nagy és kissárréti fehérhímzés. Debrecen, Derecske és Nádudvar vidékén sok mestere van a szűrhímzés, szűrrátét művészetének. Hajdúnánáson az 1800-as években terjedt el a szalmafonás, az itteni kézművesek áruit az egész régióban használták. A nánásiak kalapot, szőnyeget, táskát készítettek szalmafonatokból. A vesszőből font kosarak is nélkülözhetetlen eszközei voltak a paraszti gazdaságoknak, vesszőmunkásságáról Bojt település vált a legismertebbé a megyében. A hajdúböszörményi mestereknek köszönhetően művészi színvonalra emelkedett a szíjgyártó mesterség. Új életre kelt a csikóbőrös mesterség is. A csikóbőrös kulacsok ma is művészi fokon készülnek. A kulacsok mellett a karikás ostorok, bőr bicskatartók, dobozok is népszerűek a turisták körében. A népi iparművészet mai mestereinek portékái az évszázados hagyományokra visszatekintő debreceni, és hortobágyi nagyvásárokon napjainkban is megtalálhatók.

Különleges, tájjellegű ételek

Hajdú-Bihar megye igazi, hamisítatlan magyar ételekkel várja az ide látogató vendégeket. A tájjellegű ételek különleges ízvilága messze földön híres. A debreceni páros kolbász a világon szinte minden kontinens étlapján megtalálható. Az eredeti recept alapján készült, enyhén füstölt, majd forró vízben főzött kolbász magában, mustárral, illetve ecetes tormával fogyasztva is ízletes. Emellett nélkülözhetetlen összetevője más helyi specialitásoknak, mint például a debreceni aprópecsenye, de egyedi ízt ad a debreceni töltött káposztának is. A töltött káposztát nem lehet összetéveszteni más vidékek hasonló ételével. Ennek egyik titka abban rejlik, hogy nem pusztán a sertés húsának felhasználásával készül, hanem az összetekert káposzta marhahúst és pulykamellet is tartalmaz. A vidék több ételét is az teszi különlegessé, hogy a Hortobágy állatainak húsából készül. Másabb a gulyás, a pörkölt, a paprikás íze, ha a bográcsban magyar szürkemarha vagy rackajuh húsa pirul. Felejthetetlen a hajdúsági orjaleves, ha mangalica sertésből készül, és kézzel készült csigatészta gazdagítja. A tésztáról szólva nem feledkezhetünk meg a lebbencsről sem. Ez a gyúrt tészta fontos alapanyaga a hortobágyi pásztorok egytálételének, a slambucnak is, amelyhez a lebbencsen kívül csak burgonya és szalonna szükséges. A helyi gasztronómiai hagyományokat ápoló éttermek levesnek a hajdúsági orjalevest vagy marhahúsból, zöldségekből és burgonyából készült gulyáslevest, előételnek a hortobágyi húsos palacsintát, főételnek a debreceni töltött káposztát, a hortobágyi pecsenyét és a változatos módon készített pulykahúsokat kínálják. A gazdagon fűszerezett helyi ételkülönlegességekhez a szilva- és a barackpálinkát, kísérőitalnak pedig a száraz alföldi borok bő választékát ajánlják. Igazi ételspecialitásnak számítanak a szabadtűzön, bográcsban főzött pásztorételek: a slambuc, a birkapörkölt és a bográcsgulyás.

Rendezvények, fesztiválok

Hajdú-Bihar megye egész évben színvonalas rendezvényekkel, programokkal várja a látogatókat. A Debrecenben megrendezésre kerülő nemzetközi kulturális rendezvények – Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét, Cívis Korzó, Debreceni Tavaszi Fesztivál, Jazz Napok – mellett a hortobágyi Hídivásár, a Nemzetközi Hortobágyi Lovasnapok, a Ligetaljai Kulturális Napok rendezvényei, a nyíradonyi népzenei találkozó, a hajdúhadházi Torzsás Napok, a földesi Vőfélytalálkozó, a berettyóújfalui Bihari Számadó Napok, falunapok, fürdőbálok, kézműves- és néptáncfesztiválok, kiállítások, Szent István napi és szüreti mulatságok, a hajdúvárosok hagyományőrző rendezvényei sok millió érdeklődőt vonzanak a megyébe. A megye több településén csikósbemutatókkal színesített díjugrató és fogathajtó-versenyek, folklór műsorok és népművészeti vásárok várják a kikapcsolódni vágyókat. A megyébe érkezők számos érdekes és színvonalas gasztronómiai rendezvény közül válogathatnak. Mindenképpen érdemes megkóstolni a debreceni Pulykanapokon, a hajdúbagosi dinnyefesztiválon vagy a balmazújvárosi országos bio-főzőversenyen kínált ételeket. Évek óta egyre több látogatót vonz a hajdúszoboszlói Bioétel- és Borfesztivál, a Birka- és slambucfőző Örömnap, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, valamint a Debreceni Borkarnevál.

Vendéglátás és vendégvárás

A turistákat kellemes, nyugodt pihenést biztosító szállodák, családias panziók, falusi vendégfogadók, hangulatos belvárosi teraszok, éttermek várják. A világszínvonalú fürdőkomplexumok, gyógy- és temálfürdők, a különleges természetvédelmi területek, a Ligetalja, az Erdőspuszták apró falvai, a Hortobágy, a horgászok paradicsomaként ismert Tisza parti táj és a sárréti vízivilág minden korosztálynak tartalmas pihenést és szórakozást ígér. Látogassanak el Hajdú-Bihar megyébe, ahol különleges tájjelegű ételek, egyedülálló természeti értékek, hangulatos tájak, gyógyító termálvíz és felejthetetlen kalandok várják!